OMG csapó 2

fmrjuvzwfepjrwgf NYERTEM KÉT JEGYET A HARUKA KONCERTRE ÚRISTEN EL SE HISZEM!
*abbahagyja a kiabálást*
De most komolyan... tegnap úgy feküdtem le, hogy "hahh, ez egy szr nap volt, REMÉLEM a holnapi jobb lesz"
Erre most erre érek haza *-------------------------* ÚRISTEN!
Remélem el tudok majd menni *----* kyááá~

omg....

Okay now...
Tudjátok, nagyon felbosszant, ha valaki tiszteletlenül beszél valaki olyanról, akit én szeretek, tisztelek, meg ilyenek. Gondolom mást is idegesít ez...
DE! Hogy írhat egy rajongó a kedvencére olyat, hogy "F*szkalap"??? meg... "fulladjon meg" meg ilyenek. MIVAN??! Ráadásul ez az illető az én barátom akar lenni. Hát SZÓRI de nem fog működni. Ez most engem nagyon felrántott agyilag, és SOHA nem fogom megérteni. Még viccből sem.
Ő is nevetne rajta.. ahaperszebiztos.
Kiakadtam...
*yume el*

Corre Corazón

Most, hogy olyan jóóól~ lefáradtam ma... gondoltam lefordítom ezt a dalt, és meghagyom itt... Valahogy akárhányszor hallgatom, sírni támad kedvem háhá~ De olyan szééép ;.;
Ezzel a dallal (Jesse & Joy - Corre!) is a B.A.P által ismerkedtem meg, Youngjae mellett Yoseob (Beast) és Sunggyu (Infinite) énekelte Mexikóban egy rendezvényen. Mind háromnak szép hangja van, szerintem... és nem semmi, hogy mennyire meghatódnak ettől a rajongók ^^
EGYÉBKÉNT... ezután a fellépés után nem sokkal ment szünetre a B.A.P T----T so sad

Másképp nézel rám
Megölelsz, de már nem érzem a melegséged
Elmondom neked, mit érzek
És te félbeszakítasz, ezzel lezárva a beszélgetést
Mindig neked van igazad
Te... Ugyanazok a szavak, mint mindig, olyan kiszámítható
Már... már tudom...

Szóval fuss, fuss, fuss szívem
Kettőnk közül mindig te voltál a gyorsabb
Vigyél mindent, amit akarsz, de menj el most
Mert a könnyeimet soha nem fogom neked adni
Így hát fuss, mint mindig, és vissza se nézz
Már megtetted, és őszintén szólva, már nem érdekel
(Voltam már ilyen helyzetben, és milyen kár,
de ma elmondom neked, hogy nem, velem nem

Neked adtam, amit tudtam, de a szívemnek már csak fele maradt)
Te... Mindig ugyanazokkal a trükkökkel
Most... Most már tudom...

Szóval fuss, fuss, fuss szívem
Kettőnk közül mindig te voltál a gyorsabb
Vigyél mindent, amit akarsz, de menj el most
Mert a könnyeimet soha nem fogom neked adni
Annyi búcsúnk volt, hogy őszintén
Még egy mondatot neked címezni már felesleges

Így hát fuss, mint mindig, én nem leszek mögötted
Már megtetted, és őszintén szólva, már nem érdekel
Már megtetted, és őszintén szólva, már nem érdekel

Beszíneztem, hogy ki mit énekel *-*
Yoseob
Youngjae
Sunggyu


A zárójelben levő szöveg a fiúk verziójában nincs benne >w< de ofc itt hagyom az eredeti vidit is ^-^

UGYE! milyen szép? c:

kisizé~

A koncertre volt egy nagyongyors magyar kis projekt. A B.A.P Hungary adminja kitalálta, hogy küldjünk be üzeneteket, rajzokat, és ezeket összerakja majd egy kis könyvbe, és beleteszi a dobozok egyikébe, amibe gyűjtötték az ajándékokat. Én rajzot küldtem, mert hát külön-külön írtam mindenkinek levelet, igaz, egyikőjüknek rajzot is adtam (vagyis inkább egy gyors cuki festményt), de úgy gondoltam, mivel hirtelen jött az egész, hogy rajzot küldök be erre a projektre. Hármat is küldtem, jó lett volna pl minden tagról külön-külön, de nem volt még mindenkiről T.T

Szóval egy nem olyan régi Himchanról:
Ezt már korábban megemlítettem itt, hogy egy nemchibit rajzoltam, és most tádááá~
Imádtam ezt a ruháját Himchan-nak, ezért hát muszáj volt lerajzolnom >w<











Aztán küldtem egy Zelo rajzot:
Egy csomószor belejavítgattam, de még így sem tetszik igazán, olyan óóóriási lett szegényke feje, bocsánat! Viszont Mochii és Zelo olyan cukik együtt, hogy muszáj volt lerajzolnom *-* Ez a kiskutyus amgy is olyan édi, ár régóta tetszenek a törpespicc kutyusok ^^

Aztán az utolsó egy régebbi rajz lett, még a One Shot erából rajzoltam le őket, ezen mindenki rajta van, huhúú~~
Tudom, hogy a fiúk rengeteg fanartot kapnak, szebbnél szebbeket, és menőbbnél menőbbeket. Legtöbbnek yume közelébe sem ér, de azért én szeretném, ha tudnák, hogy a magyarok közt is vannak, akik alkotnak róluk >w< elvileg egész szép mennyiség beérkezett a projektbe, szóval nagyon örülök *-*

B.A.P LOE 2016 (Milánó) ♥ 3. rész~

Na tehát itt vagyok, hogy befejezzem ezt a kis utazást. Ahogy vége lett a Baby-nek, tudtuk persze, hogy itt a vége a koncertnek, de nehéz volt otthagyni a dolgokat... na de hát összepakoltunk, és elmentünk EGY HELYRE... ahol megláttuk, milyen durván leégtünk. A Szandinak csak a kezei, de azt mondta, az nagyon fájt neki, nekem meg hát... mivel a sorban nagyjából takartam magam a kabátommal, meg szemüvegben voltam, ezért az arcomon CSAK az orrom égett le, gy néztem ki, mint RUDOLF!! xDDDD jajj... meg a mellkasom, kicsit a nyakam, és a kezeim is leégtek. Nekem is eléggé fájt, de hát megérte, na... Vicces volt, hogy a Szandival egyébként a mosdóban már elkezdtük kitárgyalni a történteket, ezért folyamatosan mentek be előttem az emberek, már rám kellett szólni, hogy most megyek-e vagy mi van ^^"
Aztán, amikor itt végeztünk, leültünk a bejáratnál meghúzódva, hogy megvárjuk a többieket, és ekkor, odajött egy olasz biztonsági őr néni, hogy fkehgo fe qgjeqgoe ja, szóval kb ennyit értettünk... és mondtuk neki angolul, hogy hát nem értjük, ha lehet angolul... erre integet, hogy no no, inglis noo no... odahívott egy pasit, szintén biztonságit, hogy inglis? Pasi is integet, hogy ő sem érti... Odahívtak még egy nőt, az sem... aztán fogták magukat, és inkább ott hagytak minket ._. Azért vicc, hogy ennyire nagyon nem beszéltek ott angolul... a sorban állásnál sem igazán, meg a jegyosztásnál sem, szóval nem is értem o.O FB-n az eseménynél meg mindent kommentáltak szépen angolul xD
Na de gondoltuk mi, hogy talán rossz helyen vagyunk, és ki  akartak küldeni a kapukon is kívülre, szóval kimentünk, és ott vártuk a többieket, lassan jöttek is, volt aki már az első busszal elment vissza a vonatra... Mi megvártuk a többieket is, és gondoltuk HÁTHA szerencsénk lesz, és láthatjuk a fiúkat, amikor elmennek a helyszíntől >w< de mikor már az összes rajongó elszivárgott, már sejtettem, hogy itt nem lesz semmi, hisz elég érdekes lenne, ha csak nekünk jutna eszünkben, hogy megvárjuk őket... na de kb 10 óra valahány perckor... elindultunk 5-en vissza, 3-4-en még tovább vártak... 12-kor értünk vissza kb a reptérre, és kerestünk volna valami harapni valót, de nekünk minden drágának tűnt, így nem vettünk semmit, csak Matykó egy adag forrócsokit, aztán leültünk valahova... ami később nem tetszett, főleg, mivel Matyi nem tudott ott aludni, így a kis kávézó asztalaihoz ültünk, ahol nagyjából rá tudott dőlni az asztalra, de miután szundított egyet, mondta, hogy ez sem kényelmes. Voltak ilyen márványból kialakított pad félék is, elküldtük oda, nem volt messze tőlünk, hogy aludjon ott, hisz más is így tett... nem egyedül mi csövültünk ott, időnk az volt, ugyanis a gép 8.15-kor indult haza. Szóval ő elment alukálni, a Szandi meg talált ingyen wi-fit, azon nézegetett videókat, meg twitter, insta, meg ilyeneket... én pedig elkezdtem lejegyzetelni az emlékeimet, ugyanis NAGYON hajlamos vagyok a koncerteket elfelejteni... most viszonylag sok dolog megmaradt, a dalok is, meg jó pár pillanat, és ennek örülök. Jól tettem, hogy leírtam a dolgokat, de persze nem lehet mindent leírni, amit az ember érzett, mert lehetetlen...

"Mindenki kitömi a pixelek közti réseket a saját emlékeivel, érzelmeivel, és kicsit elszorul a torkunk, amikor arra gondolunk, hogy véget ért az egész."

Mondtam a Szandinak, hogy kiderül ma, hogy sikerül-e megdöntenünk a rekordunkat (nem tudom igazából mi volt a rekordunk...), és fennmaradni több, mint 24 órát. Hát ő feladta kb 23-23 és félnél, és elszundított, én meg még mindig írtam, kicsit kezdtek lemenni a szemeim, de ahogy elmentem a mosdóba, felébredtem, és kábé szökdelve mentem vissza az asztalhoz. Nem tudtam elaludni, így csak nézelődtem, néha felkeltek mögöttünk a többiek is, de ők is próbáltak aludni, így csak elvoltam magamba, zenét hallgattam, írogattam, visszagondoltam, vigyorogtam... Még akkor is nehezemre esett elhinni, hogy tényleg ott voltam... annyira jó volt... Számolgattam a perceket, hogy mennyivel léptem túl a 24 órát... hát egész reggelig nem aludtam, bár amikor sorban álltunk a csekkoláshoz, akkor már elég morcos voltam, és fáradt, a buszon már majdnem végem lett, főleg, hogy ott is csak vártunk, vártunk, hogy menjen már ahhoz a rohadt géphez... A hangom meg már olyan volt, mint akinek be van gyulladva a torka, bár én azt hittem, durvább lesz, mert nagyon sokat sikítottam a koncerten háhá... a dalszövegeket is kiabálva énekeltem, de egész jól bírta a hangom, durva~~

 Aztán ahogy leültem a gépen, tudtam, hogy én úúúgysem látok majd semmit, mert visszafelé is én kaptam a folyosó melletti helyet... ekkor már 29 órája fenn voltam... a szemeim már mentek le ott ültemben, de amíg el nem indult a gép, nem akartam aludni. Felszállás után viszont elszundítottam, kb fél órát aludtam is, szóval egészen nem lett meg a 30 óra ébrenlét, de azért nem volt semmi, és szerintem elég jól bírtam, ahhoz képest, hogy se kávét, se kólát, se semmi koffeineset nem ettem/ittam. A leszállás után hátrahagyva Milánót, meg mindent, elmentünk busszal meg metróval Matykóékig. A metrónál találkoztunk még Smilry-vel, mint kiderült, majdnem egy helyre megyünk, csak ő egy megállóig tovább, szóval addig együtt utaztunk, majd elbúcsúztunk. Remélem látjuk egymást legalább jövőre *-*

Na de szóval... Matyiéknál lezuhanyoztam, meg egy kicsit vegetáltam, és útnak is indultam haza-felé. Szandótól is elköszöntem, mert ő busszal ment haza, kicsit később, mint én. Az én vonatom fél 1-kor indult. Pont az ismerősünk volt a kalauz, szóval még volt is kivel beszélni az út vége felé. Néha a vonaton is beszundítottam, de csak 5-5 percekre, szóval semmi jelentős alvás nem volt egészen este 10-ig... Zalaegerszegen anyáékkal találkoztam, elmentünk vásárolni, majd haza, és megmutogattam a szerzeményeimet, de hát... ja. Én jobban örültem nekik, maradjunk ennyiben x3
A világítómnak nehezen találtam helyet... ha még bővül a gyűjteményem, már nem is tudom, hova fogom tenni, de lehet, hogy egy nagyobb átrendezést fog igényelni a szobám ^^
És anya még a csészét is a szobámba akarja száműzni.. de hát HOVA!

Nya majd lesz valami. Mindenesetre ez volt életem eddig legboldogabb két órája (kb)... Annyira nagyon örülök, hogy elmentem, és nem hagytam ki, és... el sem hiszem, hogy egy hete! megtörtént... Hatalmas élménnyel gazdagodtam. Nagyon szeretem ezt a bandát, és remélem, ameddig csak lehet, támogathatom is őket. Szeretném, hogy így legyen. Nagyon nagy erőt tudnak adni az embernek, sokan nem is hinnék... Nagyon jó hangulatot csináltak, nem voltam szomorú. A legtöbb koncertet úgy hagytam ott, hogy "ajj, ennek is vége... vége egy álmomnak.." DE ezt úgy hagytam ott, hogy "MEGTÖRTÉNT!!! Ott voltam, és ez még csak a kezdet!" Igen, remélem, jövőre is sikerül elmennem, talán a következő években ide is jönnek, én igyekezni fogok, hogy észre vegyenek minket, de ha nem is, akkor is elmegyek értük. Megéri... nagyon is megéri ♥
Végezetül itt hagyok egy képet, amit nem mi csináltunk, de egy szép pillanatot örökít meg (számomra legalábbis)... Yongguk a mi zászlónkkal ♥

Köszönöm Bang-úr, hogy ilyen jó emlékeket őrizhetek *-*

B.A.P LOE 2016 (Milánó) ♥ 2. rész~

És akkor elindult az intro... én már beizzítottam magam mellé a bannert, amit Smilry nyomtatott és laminált ki nekem *-* Meg a lufit, amit egy fan nyomott a kezünkbe, hogy a Carnival alatt azzal bulizunk, meg a világító is a kezemben volt már. Végigcsápoltam a kis nyuszival az egészet ><
Az Intró: Hol vagytok? Kik vagyunk mi? Miért vagyunk itt? Végy egy mély lélegzetet (na persze, hogyan?) Kövess engem (képszakadás), AWAKE~~~ <-- ezeket suttogta egy női hang, aztán jöttek a fények, majd a kivetítőn a tagok az univerzumba *-* Visszaszámlálás, majdnem kiesett a szívem a helyéről, a tagok szemeit mutatták *ooooo* "Are you ready?" nem, de jöhetnek már *-* És akkor aztán megjelent 6 emberke a színpadon, beálltak a Warriorra, és felcsendült a várva várt zene... tűűtűtűűűű abbahagytam~

Szóval a Warrior... Ahogy megláttam őket, azt sem tudtam, hova legyek, OMG, mondtam már, hogy Yongguk mély hangját mennyire nagyon imádom? Olyan jó volt így hallani, élőben ;.; Vóóóórior, húú~! Imádtam, hogy élőben énekelhetem velük, és jó volt hallani a többi fan hangját is T.T Igaz, hogy szerintem a hangosítás lehetett volna jobb is, de hát úristen. Már mikor még nem is volt meg a jegyünk, akkor is azt vártam, hogy felcsendüljön a Warrior zenéje, szóval nagyon örültem! A piros fények, a tagok... ott álltak nem messze, egy időzónában, egy városban, egy HELYISÉGBEN VELEM! Azt sem tudtam, hova kapjam a fejem, az ember azt sem tudja, kire nézzen. Yongguk haja durván le volt zselézve, ezt is megjegyeztem xd What's your B, B!? omg~ Mellesleg... Dae ugye szőke lett. Nekem ez akkora szám, úgy vártam már, olyan ez, mintha egy visszatérés lenne. Legutóbb a per előtt volt neki szőke, szóval én ennek annyira örültem. Olyan jól áll neki, és wá~ Egyébként annyira nagyon csodálatos a hangja, úgy imádom! Eddig is imádtam. És megfigyelhettem a koreográfia azon részét, amelyiket csak akartam, és az járt a koncert előtt a fejemben, hogy vajon a Warrior-nál lefekszenek, ahogy eredetileg a koreóban? És a One shot-nál? És még sok sok hasonló dolog járt a fejemben, nos igen, a Warrior-nál lefeküdtek, imádom azt a táncrészt is >< Jó volt!
What the hell: ÚRISTEN! A koncert előtt pont azon gondolkoztam (igen, ez is a sok elmélkedés része volt), hogy vajon játsszák-e majd ezt a számot! Tök elfelejtettem, hogy máshol játszották-e, és mikor megszólalt, el sem hittem. Mert mondom ez úgysem olyan szám, amit játszanának, pedig milyen nagyon szeretem... De mégis előadták! A hangulata kicsit fura, feszült, de annyira jó, én nagyon-nagyon imádom! A szövegét is (melyik dalét nem?...)
No mercy: Ez az a szám, ahol kezdek aggódni Dae hangja miatt. Olyan megerőltetőnek tűnik, mármint szerintem nehéz énekelni ezt a dalt, és a szünetük után valamiért annyira aggódok érte. Küldtem neki az energiát *-* A No mercy közbe belevittek egy kis We will rock you-t. Ez, amikor először láttam fanvideókon, meglepett, de most felkészült voltam, nem tudom, a többiek hogy fogadták ^^
Egy kis öltöző szünet, és jött Himchan szólója, az SNS. Ez az ember fénysebességgel öltözik amúgy? Szerintem nagyon hamar visszajött a színpadra (igaz, nekem az egész koncert elrepült nagyon hamar, max fél órának éreztem T.T), a menő bőrkabátos ruhát átvette öltöny-nyakkendőre. Bevezették a számot egy kis csettintgetéssel, amit bevallok, először nem értettem, miért, de csettintgettem én is, aztán már a reptéren! (úristen de gáz) esett le, hogy miért csettintgettek... Hát az SNS miatt. Én ebből nem tudok kitérni amúgy. Mikor megláttam felállni Himchan-t és a többi táncost, olyat sikoltottam, hogy nem is tudtam, hogy képes vagyok ilyenre. EZ AZ EMBER TÚL SZEXI! (bocsánat) OMG... Olyan jól áll neki ez a szám. Nagyon tetszik a koreográfiája is, meg minden, olyan nagyon menő... még ma reggel is, mikor ezen elmélkedtem, kirázott a hideg (*´◡`) Imádom Himchan hangját, szóval nagyon-nagyon élveztem ezt a számot. Eddig ahány fanfelvételt néztem, egyiken sem tűnt fel, amikor Yongguk besétál a rap résznél, és most sem vettem észre. Nem tudom, hogy ez annak köszönhető, hogy Himchan ott ragyogott előtte, és nem bírtam levenni róla a szemem, vagy mert Yongguk egy szellem-bellem, de érdekes >w< Szóval, ja... ahogy a szövegben is van, szexi és különleges szóló volt *szemeittakarja* Sokan mondják, hogy nem olyan nagyon jó táncos, de szerintem ez nem igaz, engem levett a lábamról az egész előadással.
SPY: Na hát, én erről a számról is megfeledkeztem. Annyira örültem neki! Olyan jó bulis kis szám, ráadásul a Szandi nagyon szereti tudtommal, Nagyon jó volt a hangulata. Youngjae olyan kis cuki táncocskát csinált *-* Daehyun-t először nem találtam meg, mert a háttértáncosoknak fehér inge, meg fekete nadrágjuk volt, Daehyun-nak meg ugyanez, plusz egy hózentróger... szóval nem nagyon tűnt fel, gonosz yume ;.; Meg azt is csak a fancamon láttam, hogy milyen söksin ki volt gombolva az ingje, lálálá. Itt Jongup majdnem lerúgta egy pörgéssel szegény Daehyun fejééét ;.; Gyorsan el is iszkolt a közelből >w< De szerencsére nem lett semmi baj ^^

Be happy: Hát erről most mit lehet mondani? ;.; Úgy vidám, ahogy van, a koreográfia meg olyan cuki... Van egy rész, ahol Jongup, meg Dae áll középen, Zelo beleborul Yongguk karjába, Youngjae meg Himchan is bohóckodnak valamit... Nos az utóbbi párosról lemaradtam, mikor a többi még a helyén állt, ők már külön-külön álltak a színpad elején-végén ◕o◕ Amúgy a szám alatt olyan jó kis videó ment a kivetítőn, nem tudtam, mit nézzek épp :c Ezután volt megint egy kis szünet, A kifutóról visszamentek a főszínpadra, közben Dae lelőtt mindenkit a szeretet-nyilaival *-* Beszélgettek egyet a fanokkal először... olaszul ;.; Reménykedtem, hogy angolul beszélnek majd, igazán hallani akartam az angoljukat, és jó lett volna tudni, hogy miért sikoltozunk >w< Ettől függetlenül szerintem tök jó dolog az olaszoknak, hogy az ő nyelvükön szólaltak meg, durva, hogy mennyi nyelvvel próbálkoznak a turnékon ♥
Feel so good: Ajj, ez is olyan hangulatos! Kedvem lett volna táncolni, komolyan, imádom ezt a számot, és a koreográfiát is, amit ugye nemrég megpróbáltam megtanulni, valszeg' ezért akarom állandóan táncolni, amikor meghallom >< Szerintem külön jó volt, ahogy ezt a részt énekelte a közönség, bár sokak szerint förtelmes volt a fanok "munkája" (◞‸◟；) Szerintem ahhoz képest, hogy milyen kevesen voltunk, nem volt rossz, főleg, hogy alig hallottam néha tőlük a fiúkat, úgy énekeltek '-'

Carnival: Ismét egy ciki beismerés: ennek a bevezetésénél kicsit bajban voltam... elbénáztam az egészet *durregypofon* De hát megesik. Előkaptam a lufikámat, meg mondtam a Matyiéknak is, hogy ez AZ a szám, szóval csináljanak ők is valamit, ha már felfújtam és megkötöttem a lufijukat (jót szenvedtem velük xd) Egy ideig csápoltam vele, aztán elpöcköltem, és az előttem levők tovább pöckölgették, szálltak a lufik előttünk *-* Bár szerintem lehetett volna több is, mert úgy tűnt, jó pár fannak nincs, de sebaj, aranyos volt.
Ekkor jött ismét egy kis szünet, és hamarosan megpillantottam az órákat a kivetítőn, és sikoltottam, hogy jön Jongup szólója, a Now. Felkapcsolták a fényt, ami megvilágított... egy széket. Aztán Jongup szép lassan odasétált, felhuppant rá, és olyan gyönyörű volt. Ez volt az a rész, aminek az elején inkább a kivetítőt néztem, és olvadoztam. Ez a szám egyébként is nagyon tetszik, olyan szép a szövege, és ha belegondolok, hogy ezt Uppie írta, hát olyan különös érzés... Imádom a tánc részét is, meg mindent... Jajj, ez a srác olyan PROFI.
Ezután jöttek a remix dalok, kezdve a Hurricane-nal. Őszintén, nekem így sokkal jobban tetszett, nagyon party hangulata volt. Ebből nem játszottak túl sokat, ha az emlékezetem nem csal, csak egy részletet. Úúú, a Badman először a felvételek alapján nem tetszett, főleg, hogy a koreográfia is megváltozott, és az eredetit nagyon szerettem, de egyre jobban tetszett, és most már ezt is imádom. A tánc is tetszik, hiába nem a régi, akkor is nagyon jó. Az elején, mikor lámpákkal világítanak, úgy tűnt Matykó meglepődött, én meg csak vigyorogtam *-* ♥ Olyan különleges volt, hogy csak azok a fények látszódtak, nekem nagyon bejött >< Főleg az tetszett, hogy Himchan énekelte, hogy I'm a Badmaaaan vááá~~ Szeretem a hangját, említettem már? c:
A Dancing in the Rain volt a következő. Ezt annyira nagyon vártam, hogy meg is tiltottam magamnak, hogy itthon megnézzem róla a videókat. Nekem az eredeti verziója is nagy kedvenc, de ez... nekem ez kell jó minőségűben, annyira tetszik. Ezekről a remixekről is kéne hivatalos felvételt csinálniuk (●♡∀♡)
Bangx2: Ezt a számot is imádom, örülök, hogy játszották. Különösen tetszik a rockos hangzása, és most beugrott egy pillanat, ahol Yongguk sétál a színpadon, miközben énekli az elejét, jajj ;^; Itt is jól megénekeltettek, annyira tudják, mit kell csinálniuk a színpadon, hogy hihetetlen. Tudtam én, hogy profik... de hogy ennyire! (≧▽≦)
Zelo szóló: gmwojgongirbwguir Hát.. itt... jujj... Nekem ez hatalmasan nagyon-nagyon tetszett! Egyszerűen TÖKÉLETES volt! Olyan mozgásokat csinált, hogy majdnem sírtam, komolyan! Én imádom a táncokat, de egyszer sem éreztem még úgy, hogy pusztán egy tánc így megérint o.o Nagyon durva volt. Tudom, hogy az a dolga, hogy jó legyen, meg ezért is ad elő táncot szólóban, de ez... hát nem tudok mit mondani. Ezt az előadást el bírnám bámulni jó sokáig, sosem hittem, hogy így reagálok majd rá >< Persze volt ám egy rész, amikor nem néztem oda... az a bizonyos rész, amikor eldobta a mellényét, és mintha a gombok is szétjöttek volna az ingén, nem biztos, én nem néztem oda, én neeeeeeeeeeeem~~~ Na de szóval igen, profi volt.
Ezután jött a háborús rész, amikor évszámok pörögtek végig a kijelzőn, amik háborúk idejét jelezték, meg a helyszín is ott volt. Azt hiszem, volt egy olyan felirat a végén, hogy "no more war", és ezután jött a One shot. Engem még a hideg is kirázott. Olyan jó volt T.T Tegyük hozzá, hogy mikor megláttam, milyen ruhában érkeznek a színpadra, majdnem szívbajt kaptam, mert ez azt jelentette, hogy közeleg a kedvenc számom. No mindegy. Itt megint tetszett különösen a közönség éneke, Dae részénél főleg. Mellesleg azok a highnote-k... hát majdnem elájultam *-* Daehyun is egy profi, mind profi, i'm in love...
Kingdom.... Hát ennek az elejénél még jobban felpörögtem, aztán meg lelombozódtam kicsit, mert nem tudom a koreai szöveget... szóval végig a japánt énekeltem '-' *tökhülye* Ennek a tánca valamiért különösen tetszett. A srácok mindig jól táncolnak, de, nem tudom... ez valamiért másnak tűnt. Mivel nagyon fenn, és oldalt ültünk, ráadásul a főszínpad széle takarásban volt kicsit, nem mindegyik koreográfia jött ki számunkra olyan jól, de ez annyira mfkerhoifqeo~ ♥
Na és ekkor... elsötétedett minden, majd a színpad elejét megvilágították, és odasétált a mi Angyalunk... ha jól emlékszem, háttal állt a közönségnek, majd bemozdult, és nekiálltam könnyezni T.T Jött az Angel... Hogy én ezt a számot mennyire imádom, arra szó nincs. Az összes számukat szeretem, nagyon-nagyon, de ez valamiért olyan különleges helyen van. Szerintem nem csak nekem, hanem a tagoknak is. Alig bírtam megállni, hogy ne bömböljem össze-vissza magam. Csak ültem, és tartottam magam, miközben énekeltem ezt a csodát, és néztem a srácokat... T___________________T Ez egy csoda... nem tudom leírni, mit éreztem, de csodálatos volt. Látni, hallani a legkedvencebb dalodat, ez hihetetlen élmény. Én az angyal-pózát nagyon-nagyon szeretem Uppie-nak, és ezt élőben láthattam T-----T Hagyjatok *elmegysírni* Imádtam, imádom, nagy élmény már csak a tudat is, hogy játszani FOGJÁK, hát még a tény, hogy játszották, és én HALLHATTAM ÉLŐBEN... oké, az egész koncert egy hatalmas élmény volt, de ezzel együtt igazán elmondhatatlan volt számomra >< Himchan részét a közönséggel énekeltették, ami szintén megható volt szerintem, és hála égnek utána Himchan is énekelte rendesen ezt a részt még egyszer. Ez a kedvenc részem a számban háhá~ A highnote-k is nagyon szépek voltak szerintem. Küldtem az energiát nekik (•̀o•́)ง
Ezután megint beszéltek hozzánk olaszul, majd felvezették a With you-t, egy kis közönség énekeltetéssel. Az Angel után nekem ez megint egy olyan szám volt, ami nagyon sírós, és itt is potyogtak a könnyeim, mert olyan szép volt az egész. Ez a dal is nagyon közel áll hozzám. Nagyon-nagyon szeretem, és valahogy mindig megérinti a szívem. A szövege is, meg az előadás is... gyönyörű. Olyan gyönyörű hangjuk van, és volt rész, ahol a "with you-with you" részt csak Yongguk énekelte, mert a többiek el voltak foglalva a rajongókkal. Azt hittem, elolvad a szívem, az a hang... Meg az új verzió még szebb szerintem, mint a régi, Daehyun részével a végén, meg Jongup is kapott több részt ♥ Még most is ráz a hideg, ha rágondolok... Ennél a számnál, amikor Himchan megszólal, általában akkor érzékenyülök el a legjobban. Nekem ez most sajnos valahogy kimaradt, nem tudom, miért, de nem emlékszem rá :c (időközben megnéztem a felvételeket, és Himchan NEM ÉNEKELTE a részét, ezért nem tűnt fel xd) Itt integettünk a bannerral, tiszta kis hangulatos volt T-T ♥Viszont itt volt egy esemény, ami kicsit felidegesített. Ennél a számnál szokott Himchan fényképeket csinálni a rajongókról, és mikor lesétált a kordon elé, a biztonsági őr beállt elé. Channie mutogatott neki, hogy legyen kedves odébb menni, erre még jobban beállt a képbe, és nem volt hajlandó elmenni onnan, akárhogy is kérte... szóval odébb lépdelt, és fényképezett onnan. Ezt nem értem, mire volt jó :'D

Ezután jött a ráadás, ami a Monologue-al kezdődött, bár egy kicsit változott a szövege, és ezen is elbömbiztem magam. Ha rágondolok, min mentek keresztül... Ez az intro is nagy kedvenc. Itt is a hideg futkosott rajtam.
Smilry fordítása a B.A.P Hungary-tól:
"A homályos köd gátolta a látásunkat,
Hogy a csillagokat elérjük a kezeinkkel
Azonban mikor a köd lassan eltűnt
A szívünk megtalálta az álmokat
Ez bátorságot adott, hogy felülkerekedjünk a félelmeinken
A végsőkig futni fogunk"
Young wild & free-vel folytatták, itt is jobban énekelt a közönség, mint általában, legalábbis észrevételeim szerint. Lehet, hogy nem a normális fanchant szerint énekeltek a rajongók, de nekem tetszett így is, bár tudom, nem ez a lényeg, hanem hogy a srácoknak jó legyen, de én hiszem, hogy nekik így is tetszett ●﹏●
Ezután megint beszélgettek hozzánk, most már koreaiul, és egy nő fordított olaszra. Nagyon jókat mondhattak, mert a tömeg nagyon örült. Yongguk hagyta megint kibontakozni a többieket; kor szerinti sorrendben beszéltek, Himchan kezdte, Daehyun, Youngjae, Jongup, Zelo, majd Yongguk zárta, hiába ő a legidősebb, végigvigyorogta a többiek szavait, meg bólogatott, aztán mikor ő megszólalt, mindenki sikoltott, és akkor is akkora hatalmas mosolyt villantott, hogy (๑♡⌓♡๑)

Ezután eljátszották az Excuse Me-t. Ennek is nagyon jó hangulata volt, iszonyú energiával dolgoznak a srácok, és nagyon-nagyon aranyosak, kedvesek. Azt hiszem ennél a dalnál volt, hogy Yongguk elől állt, volt egy ilyen kis kiugró a főszínpadnál. Feldobtak neki egy zászlót, amit felvett, és ekkor a magyarok is bedobták a magyar zászlót. Pont láttam, de nem hittem a szemeimnek, mikor felvette, hogy az tényleg a mi zászlónk, és TÉNYLEG felvette, és azzal sétált le később a színpadról a kordonhoz, és végigsétált a rajongóknál, egyik-egyik sarokba bebújva közéjük. Annyit sikoltottam, pedig messze voltam tőle. Volt egy baby aki az arcát fogta meg, és sokáig ott is tartotta a kezét, Yongguk vigyorgott, és megpördülve szakadt el a kéztől, és ment tovább. Imádom ezt az embert. Még mindig a két zászlóval ment fel a színpadra vissza, és magánál tartotta mind a kettőt ╥﹏╥

Ezután elköszöntek, bemutatták a dobost, meg a mixer pultnál levő emberkét, behívták a táncosokat, volt egy picike, aki olyan pörgéssel jött be, hogy csak néztem. Ők is nagyon ügyesek szerintem. Mélyen meghajoltak a színpadon, aztán hosszasan integettek, búcsúztak, szinte úgy tűnt, sosem lesz vége, élveztem a pillanatot, hogy csak járnak a fő-, és az elülső színpadon, integetnek, szíveket mutogatnak, mosolyognak... Tényleg úgy tűnt, hogy nem akarnak lemenni még, aztán összedugták a buksijukat, és eljátszották még egyszer a No mercy-t  ɾ⚈▿⚈ɹ ( ♥ ◡ ♥ ) Nem tudom, biztos máshol is kétszer játszották, vagy kitudja, de nekem ez megint akkora dolog, hogy nem hagytak ott akkor, és még egy számot lejátszottak T.T Igazi ráadás volt. Biztos fáradtak voltak már, de mégis olyan lelkesnek tűntek. Állandóan vigyorogtak, szíveket dobáltak (arra emlékszem, hogy Jongup leginkább a karjaival a feje fölött, Dae meg az ujjaival), és amikor csak lehetett, énekeltettek minket.

Youngjae annyira édes volt, annyira sokat vigyorgott, meg az egyik számnál (szerintem a With you-nál) leült a színpad szélére, és ott elvolt egy darabig *-* A Szandi állandóan ezt a pillanatot hajtogatja, hogy Youngjae milyen cuki volt itt. Meg ugyanekkor, már nem emlékszem ki, kifeküdt a színpad szélén... Valaki elvett egy táblát a fanoktól, és azt mutogatta, majd a lábai beindultak, és le kellett tennie a táblát, mert nekiállt táncolni, háhá ♥ Később nem tudom, mi lett a táblácskával.
Valamelyik számnál Yongguk leguggolt a színpadon, és odanyújtózott a fanokhoz, hogy pacsit adjon nekik, majd mikor felállt, bocsánatkérően meghajolt a körülötte levőknek, akik nem kaptak belőle ;.;

Az olasz bannert is elvették párszor, és felmutatták ők is T.T ♥
Nagyon sokszor kijöttek integetni az elülső színpadra, és beleintegettek az előttük levők arcába kb, amennyire csak lehetett, no meg nem csak nekik, de nekünk felfelé is sokat integettek, tapsoltattak, meg volt olyan, ahol arra ösztönöztek mindenkit, hogy keljenek fel, és bulizzunk egy jót. Olyan hangulatot csináltak, hogy ilyenben még nem volt részem. Nagyon jól éreztem magam, nem is tudom, voltam-e már ilyen vidám... Matykó is azt mondta, hogy nem gondolta volna, hogy ennyire jó hangulatot fognak csinálni. Tényleg értenek hozzá, és szeretik a munkájukat. Látszik, hogy tisztelik és szeretik a baby-ket ;.; Matyi szerint, ha csak a végén levő meghajlást látja, akkor is tudja, hogy ez így van. Most még jobban tisztelem őket ♥
A színpadról nehezen keveredtek le, hátra-hátra pillantottak, és még mindig integettek sokat, mosolyogtak, meg szíveztek.
Mikor lementek, megszólalt a B.A.B.Y, és beraktak kis üzeneteket a tagoktól, ezt minden koncerten kitették ^.^

Ami fura volt, hogy itt Milánóban nem engedtek fényképezni, meg kamerázni, meg blabla, mert hogy lesz hivatalos fotós. De hát az minden rendezvényen van szerintem :'D Eddig mindenhol lehetett, a tagok elvették a fanoktól a telefonokat, és csináltak magukról képet, videót, erre itt meg közlik, hogy nem lehet... hátpersze '-' Volt akinek belevilágítottak a kamerába ~.~ Gonoszak~ ha máshol lehet, itt is lehessen, főleg azután a semmilyen szervezés után, ami volt ott... >< Meg sokszor a fanok csinálják a legjobb képeket, hn~
Szóval... ez a 6 fiú valóra váltotta egy újabb álmom, persze, nem csak ők kellettek ehhez. Hatalmas köszönet anyunak, apunak, bátyusnak, Ildinek, Matykónak, Szandónak, meg még nem tudom kinek... Végtelenül boldog vagyok. Egy nagy álommal mentem oda, ami ott szépen valóra vált, de új álmom lett... szeretném őket látni újra, és újra, ezt a boldogságot újra átélni, újra látni a ragyogó arcukat, mosolyukat, hallani a csodálatos hangjukat, érezni, hogy szeretve vagyok, még ha nem is tudnak rólam egyénileg, a babyket imádják, és én oda tartozom. Nem vagyok egyedül.

B.A.P LOE 2016 (Milánó) ♥ 1. rész~

Egész addig nem mertem azt mondani, hogy ott leszek, míg nem ültem ott a kis helyemen a PalaYamamay-ban. De most már kimondhatom, leírhatom... legszívesebben kiáltanám, hogy igen, ott voltam! Most pedig leírok ide, amit csak tudok, hogy soha ne felejtsem el legalább a történteket (néhányat, amire még emlékszem az érzelmek túlcsordultsága miatt)...
Utazás: Pénteken mentem fel Pestre, Szandival a buszon találkoztunk, mázli, hogy sikerült pont egy olyan páros mögé ülni, akik PONT Balatonszentgyörgy előtt szálltak le, szóval beültem a helyükre, aztán jött a Szandi, é volt helye mellettem *-* Mivel szilveszterkor találkoztunk utoljára, megdobtuk egymást a szülinapi ajándékainkkal. Egy bögrét kaptam, amire ő rajzolt egy Matokit, és a B.A.P feliratot, plusz egy cuki hajgumit, aminek fülei vannak *o*

Matykó kijött elénk a Népligetbe, elmentünk enni venni, meg blabla... nála alukáltunk, este 10-11-kor sikerült csak aludni menni, pedig korábban akartunk. Fél 4-kor keltünk a Szandival, legalábbis akkorra állítottam ébresztőt, de én már 3-kor felriadtam, hogy mi van, ha szombaton nem szól az ébresztő, és mi van, ha már rég elaludtunk, és blabla, úgy éreztem, már túl sokat aludtam... pedig Matyi is állított ébresztőt, csak 3.45-re, szal' talán nem késtünk volna el akkor sem, ha az enyém nem szól. Negyed ötre mondta anyu barátnője, hogy eljön értünk, és kivisz a reptérre, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok ♥ A forgalom sajnos vacakolt hajnalban, így kicsit később érkezett, és futottunk már a gépre, mert azt hittem, tök elkésünk, de azért az utolsó 10 percben beértünk kb rendesen ^^ Budapesten nagyon jól elnavigálnak a gép felé. Nos, ez volt az első repülésem, meg hát mindhármunknak, szóval nagyon izgultunk. A kapunál becsipogtam odafele, visszafele ugyanannyi és ugyanaz volt rajtam, és nem csipogtam, no mindegy >w<

Szóval felszálltunk a gépre, 6 órakor indult... Matyi ült az ablak mellett, Szandi középen, én meg hát szélen a folyosó mellett. Semmit nem láttam kb a tájból, csak sok-sok bárányt de szerencsére a többiek azért fotóztak, és nekem már az külön élmény volt, hogy fenn lehetek az annyira nagyon imádott égen lol. Komolyan, mondtam már, hogy szeretem az éget bámulni? Szerettem volna megérinteni a felhőket （♡⌂♡）Ja és persze voltam olyan okos, hogy pont a telefonom hagytam otthon. Mármint azt, amivel fotózni szoktam, amivel telefonálok, az nálam volt! A repülésben a felszállás nekem jobban tetszett, mint a leszállás, hirtelen csak úgy felgyorsult a gép, beleragadtam az ülésbe, és szálltunk (♡⌓♡) Aztán többet nem nagyon éreztem a leszállásig, csak ültem, mint egy zsák krumpli, és hallgattam, ahogy Matyi meg Szandi sikoltoznak (na jó, nem olyan durván) mellettem, hogy hűűű deszép, aaaw, dejólnézki, NÉZZODA!, meg fordulunk, jajj ne, ez olyan rossz érzés... Aztán a leszállásnál olyan furi volt, szintenként ereszkedtünk, ami valami olyasmi érzés, mikor a nagy bukkanókon ugrat az autó, csak hosszabb ideig. Nekem tetszett.

Az odaérkezés: az előre lebeszélt 28 magyar fanból csak 18-at számoltunk, mikor megérkeztünk, de volt egy csapat, aki köszönés nélkül elhúzott mellettünk, szóval elindultunk így... (mivel a 3 buszból amúgy is csak ennyien szálltunk ki, nem volt más tennivalónk, direkt egy csoportban vártuk, hogy csapódik-e oda valaki) A vonatra vettünk jegyet, de már az is egy macera volt, mert nem tudtuk milyen jegy kell... aztán nagy nehezen eljutottunk a vonatig, ahol nem voltunk biztosak benne, hogy az megy-e a Busto Arsizio-ra, de egy lány megkérdezte, és igen, szóval felültünk, vártunk, páran bemutatkoztunk egymásnak, elbeszélgettünk, leszálltunk, és vártuk, hogy 9-kor jöjjön a beígért busz a K-pop Agency-től... hát már össze-vissza aggódtuk magunkat, hogy rossz helyen vagyunk, vagy mi, mert már negyed 10 is elmúlt, mikor nem jött semmilyen busz, csak helyi járat, és néhány külföldi azzal ment el. Amúgy mi érkeztünk oda először. Egyszer csak, miután már megkérdeztük az információn, hogy a Busto Arsizio Nord-on vagyunk-e, jött egy FEKETE! furgon... mi meg csak néztünk, kiszállt egy KOPASZ férfi, és mondta, h 8 embert eltud vinni. Mi meg gyanúsan méregettük, aztán mondta, h a k-pop agency rendezte a járgányt, a pala yamamay-hoz visz, ofc ingyen, erre beszálltak páran, majd két mennyből pottyant olasz is beszállt, hogy ők előttünk voltak itt o.O meg a fenéket, na mindegy... Aztán a következőbe beszálltunk mi hárman is, bár még mindig éberek voltunk, hogy merre lehet menekülni, ha átvertek xd azért fekete sötétített kocsival kicsit sem para, na mindegy... De mondta a pasi, hogy visszafelé már normális buszok fognak járni, és a helyszínen ki is tett minket. Ahogy beléptünk a kapunk, két baby fogadott minket, hogy milyen jegyünk van, és mikor mutattuk, mondták, hogy nem érvényes. én meg MIIIIIIIII???!! (O∆O) Aztán a másik mondta, hogy ne aggódjunk, csak ki kell váltani a nyomtatott jegyünkkel az eredetit, abban a sorban *mutogat egy kilométer hosszú sorra* Beálltunk, kb 1 órát potyogtunk a kapuig, Matyi majdnem állva elaludt xd Közben vitték fel a merch-es cuccokat a nagy dobozokban, én meg már erre csorgattam a nyálam.

Aztán megkaptuk a NORMÁL jegyet. Tök jó, hogy nem közölte senki, hogy a nyomtatott még nem a rendes, de mindegy >< Ezután kerestünk egy helyet, ahova letelepedhetünk. Voltak kitéve asztalok padokkal, és az egyikhez leültünk, és vártunk... Matyi el is aludt a napon, nagyon NAGYON meleg volt, már legyeztem szegényt, meg a kabátommal tartottam rá árnyékot, főleg, hogy az innivalóval takarékosan bántunk a mobilwc-k látványa meg a pénz miatt. Aztán megáttam egy lányt a dobozos világítókkal, és felcsillant a szemem, hogy máris lehet venni a merch dolgokból, szóval riadót fújtam, és ismét sorban állás következett, ismét hosszan, egy nagyon kedves csaj volt mögöttünk, aki állandóan ránkfújta a cigifüstöt, még az ajtóban is, mert gőzmozdonyként működött. Aztán a bejáratban bement elénk, olyan aranyos volt *-* namindegy. Szóval megkaptam az előrendelt világítóm, amit a bátyámtól kaptam szülinapomra *o* ♥ Meg vettem egy kendőt, amire már úúúúgy csorgattam a nyálamat. (｡’▽’｡)♡ Olyan menő, és igényes, és a csomagolása is tök jó meg wááá gekghoirsjops *nyugalom*

Ekkor a srácoknak írt levelet bedobtam a megfelelő dobozokba, és visszamentünk megsülni. Mellesleg akartam csinálni képet a levélkékről, bár nem voltak nagy durranások, de elfelejtettem, még a rajzról is, amit Himchannak adtam T.T Na de mindegy >< Így minden a mi kis titkunk marad hehe~

Ekkor  jött a legnagyobb fejetlenség, és a legnagyobb napégetés. A BABYK!!! nem a rendezők, a fanok! összegyűjtötték jegykategóriák szerint az embereket, és irányba is állították őket bemeneteli sorrendben. Ez is már órákkal a koncert előtt volt, szóval kicsit kiborultunk már, hogy megsülünk, már fáj a lábunk, unatkozunk, szomjasak vagyunk, a többiek fáradtak, meg blabla, amikor hirtelen mindenki sikoltani kezdett, mert pár kicsi manócska tűnt fel a távolban, azt gyanítjuk, a tagok voltak. Integettek kicsit, aztán beszélgettek, majd eltűntek. Ez kicsit azért változtatott a rossz kedélyállapotokon. Aztán a beígért 3-3.30-as bevonulásból lett 4 óra, majd 4.30, aztán valahogy akkor kezdett menni az eleje, de nagyon lassan, csapatonként. Mi 5 után nem sokkal voltunk benn, de senki nem mondta,hogy ki merre menjen, ezért szerintem a Rebels meg a Rebel plus simán keveredett, meg simán mehettünk volna még az Elitek helyére is, mert senki nem nézte, hogy kik vagyunk, és hova megyünk... de lelkiismeretesen (vagy ostobán?) a körülbelüli helyünket megcélozva leültünk, és vártunk még fél órát. A kilátás egész jó volt, csak a színpad egy részét kitakarta a fémszerkezet, ami a hangfalakat tartotta ;.;  A cuccoknak kicsit nehezen volt hely, főleg, hogy nem volt ruhatár se o.O Össze kellett kicsit húzni magunkat, de végre benn voltunk, és a kivetítőn ott villogott a "Where are you now?" felirat, és csak az járt az eszemben, hogy úristen, hol vagytok már, gyertek már T.T Olyan izgatott voltam, hogy percenként, vagy fél percenként néztem az időt, közben a baby-k már kántálták, hogy B.A.P, meg Saranghae ♥ Nekem már ez is élmény volt xd

...

Rossz hír fogadott... sajnálom

2~

Fura. Ha csak rágondolok, elvigyorodom. Már megírtam a leveleket. Már megvan talán minden... Nagyon izgulok *-* De annyira nagyon várom  (۶•̀ᴗ•́)۶
Egy ideje nem írtam, tudom-tudom, de hát nem akartam írni, most megint olyan korszakom van, hogy megtartom a dolgaim inkább, és nem írom ki, nem mondom ki őket. Majd elmúlik biztos. Hamarosan talán hozok egy hosszabb bejegyzést, ha hazaérek *-*
Holnap Pest... megutáltam a Pestre való utazgatást, meg annyira a város sem vonz már, de hát ami történik, az~~~~~ remélem a legcsodásabb dolog lesz a földön háhá~ (｡♥‿♥｡)

duhu~(´▽`ʃƪ)♡